[sigplus] Critical error: Image gallery folder gallery/nepmese,limit=0,random=1,width=100,height=100,gap_h=20,gap_v=20,displayarticle=1 is expected to be a path relative to the image base folder specified in the administration back-end.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

A népmese napja

2015

A népmese a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, mely nem csak szórakozást biztosít, hanem bizonyos magatartásformákat, problematikus helyzetekben megoldást is mutat. A népmesemondás szóbeliségéből fakadóan képes az emberek között közvetlen kapcsolatot teremteni, párbeszédeket kialakítani, a mesehallgatót közelebb hozza saját kultúrájához, nyelvéhez, önismeretéhez, identitástudatához.

Napjainkban a népmese leginkább a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, azonban a szóbeliségben a szájhagyomány szerepe egyre inkább háttérbe szorul a mesekönyvekkel szemben.

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére szeptember 30. – Benedek Elek születésének napja – a népmese napja lett, melyet azóta  minden évben országszerte, sőt sok határon túli magyar iskolában is megrendeznek.  Célja, hogy a meseszerető gyermekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak a mese felé.

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) a „nagy mesemondó”, mesegyűjtő, író, újságíró és országgyűlési képviselő parlamenti szűzbeszédében, 1888. február 9-én a gyermek-és ifjúsági irodalom fontosságáról szólt, a népköltészet, a népnyelv és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezeregyéjszaka meséi, Grimm fivérek meséi, stb.) a legjobb magyar mesekönyvek voltak.

Hivatalos világnapja még nincs a mesének, sem a népmesének. Egyedül nálunk, magyaroknál van népmese napja.

 Ezen alkalom kapcsán Sárazsadányban, a MNM Rákóczi Múzeumának Néprajzi Kiállítóhelyén, egy egész napos múzeumpedagógia foglalkozás keretén belül ünnepeltük meg a népmese napját a Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 1. b osztályával.

 {gallery}/gallery/nepmese,limit=0,random=1,width=100,height=100,gap_h=20,gap_v=20,displayarticle=1{/gallery}

Dégh Linda, jeles folklórkutató az 1940-es években, Sárában gyűjtött Penna Jankó című meséjének megtekintésével kezdődött a program, majd a népmeséhez kapcsolódó játékos feladatokkal folytatódott a kertben található játszótéren, ahol a mese egyes helyszínein újra megelevenedhetett a történet.

LA