• A Himalája magyar remetéje sok érdeklődőt vonzott



    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2019. április 25-én izgalmas, témával várta a hallgatóságot: A Himalája magyar remetéje - Kőrösi Csoma Sándor útján Erdélytől Indiáig.
    A vendégelőadó a geográfus, tudománytörténész, múzeumigazgató Dr. Kubassek János volt, aki immár második alkalommal tisztelte meg magvas gondolataival a múzeum lelkes közönségét. A kutatása, melyet legalább 30 éve folytat még mindig feltár újabb és újabb titkokat Kőrösi Csoma Sándor életéről, akit világszerte elismernek, mint a tibetológia atyját, az angol-tibeti szótár megalkotóját. Az előadás magas színvonala, szakmai, de mégis közérthető nyelvezete, az életből merített kedves és megmosolyogtató történetek, a nagy mennyiségű képanyag a távoli ismeretlen világról elvarázsolta a jelenlévőket.
    Szinte biztosan nem csalódott, aki eljött és figyelemmel kísérte a magyar világutazó kalandos életútját Dr. Kubassek János lebilincselő közvetítésében.

    Bodnár Edina és Szabó Eszter

     

  • A magyar kultúra napját előadással köszöntöttük

    2016. január 28-án indult a MNM Rákóczi Múzeuma ez évi ismeretterjesztő előadássorozata. Takaró Mihály előadása a magyar kultúra napja sárospataki rendezvényei sorozatába kapcsolódott, „Kölcsey és a Himnusz jelentősége a magyar kultúrában” címmel.

  • A szerelem költője

    Balassi Bálint a szerelem költője címmel tartott nagy sikerű előadást Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész Sárospatakon.  A MNM Rákóczi Múzeuma ismeretterjesztő előadássorozata februári programjában a reneszánsz költő életútját, verseit mutatta be az előadó.
    Szentmártoni Szabó Géza felidézte az európai hagyományokra támaszkodó Szent Bálint Nap középkori eredetét. Különleges módon mutatta be a pataki várban oly gyakran megfordult Balassi Bálint munkásságát. Köztudott, hogy Balassi volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának is, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben íródott. Idézte az oly sokszor emlegetett sorokat „ ez éneket versekben,Bodrog vize mellett, Patak városában,az úr gombos kertében.” 

    Halhattuk a pataki várúrnő, Dobó Krisztina és a költő házasságának történetét. Balassi Bálint katolizációjának okát, mellyel ezen rokonházasság törvényesítése érdekében a Vatikánhoz is fordult. Hallhattunk történeteket Ungnád Kristófné Losonczy Annához fűződő szerelméről. Kettejük házasságának lehetőségéről, s meghiúsulásának okairól. Mindeközben versciklusai ismert és kevésbé ismert költeményei is elhangzottak. Szentmártoni Szabó Géza előadásában Balassi Bálint költészetének hazai gyökerekre támaszkodó előzményei épp úgy megjelentek, miként a reneszánsz korának európai kitekintése. Hallhattunk az egy évszázaddal korábban élt Janus Pannonius életének, költészetének jellemzőiről épp úgy, miként az újlatin költészet párhuzamairól. A sokak által hallgatott előadás érdekes, sok újdonságot közreadó Balassi képet rajzolt elénk.

    Tamás Edit

     

     

  • Csorba László előadása a Múzeumban

    „Szerelmi dráma, politikai gyilkosság-  vagy valami más” – olvashattuk a kérdést a február 20-i programra invitáló meghívóban.  Csorba László egyetemi tanár, a  korszak és a téma kiváló ismerőjeként tartott nagysikerű előadást a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában.
    Az érdeklődők érdekes történetek által ismerkedhettek meg a bécsi uralkodó családban még élő szokások „furcsaságaival”. Ezidőben a bajor hercegi családot már a polgárosodás jellemezte. Mindezek ismeretében jobban megérhető az udvarba kerülő Erzsébet (Sisi) és anyósa kapcsolatának sok-sok feszültsége.
    A Ferenc József és Sisi házasságából született gyermekek neveltetése sem volt szokványos. A gyermekek és a szülők kapcsolata nem a ma megszokott: nevelők, szigor, birodalmi szempontok uralták.  A serdülőkor, a felnőtté válás egyébként is nehéz folyamata alapvetően befolyásolta a fiú örökös, Rudolf herceg személyiségfejlődését, ott hagyta „nyomát” egész életén
    Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő házassága sajnálatos módon mind kettejük számára igen boldogtalan volt. „Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette.”  A közelmúltban jelent  meg „Császárnénak szántak – Rudolf trónörökös feleségének emlékiratai – Stefánia” kötet.
    Az előadás új szempontok alapján mutatta be Rudolf és Vetsera Mária szerelmét, az életük utolsó napjához vezető okokat és rekonstruálta azon tragikus 1889. január 30-i mayerlingi éjszaka eseményeit, kettejük öngyilkosságát.
    „Miért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát - a maga igazságát! - közzétegye.”

    Tamás Edit

  • Czenthe Miklós előadása a Szepességről.

    A történelmi Magyarország különleges vidéke Szepesség. 1412-ben Zsigmond király 13 városát zálogosította el Lengyelországnak, kölcsön fejében. Ennek rendezetlensége folytán Szepes vármegye települései a lengyel királyok uralma alatt maradtak több mint 350 esztendeig. Mária Terézia uralkodása alatt sikerült rendezni a helyzetet. Kihasználva a lengyelországi belső zavarokat 1769 áprilisában a Habsburg Monarchia csapatai megszállták az elzálogosított városokat.
    A 250 éve történtek irányították a figyelmünket erre a különleges, nem távoli vidékre.  Az Evangélikus Levéltár igazgatója, Czenthe Miklós „A Szepesség emlékezete” címmel tartott előadást.
    Az egykori Szepes vármegye csodálatos természeti környezete, a Magas-Tátra által igen népszerű úticél. A Kárpát-medence egészét tekintve kiemelkedő a műemlékek gazdagsága, a múzeumokba került műtárgyak száma. Itt található Közép-Európa egyik lenagyobb kiterjedésű vára, Szepes-vára. Története a magyar gyepű időszakáig nyúlik vissza. Kevesek ismerik a lándzsás vidék történetét. Máig nem eldöntött a németek betelepülésének iránya. A cipszerként emlegetett szepesi szászok vagy délről a Hernád mentén, vagy északról Sziléziából érkeztek.
    A terület két folyója közül egyik délnek tart (Hernád), a másik (Poprád) északnak. A történelmi családok közül a Thurzó, a Thököly, a Berzeviczy és a Görgey került szóba az előadáson. A városok közül Lőcse és Késmárk emelkedett ki. Az evangélikusok meghatározó területe volt e vidék. A népek, nyelvek, vallások sokszínűsége évszázadokig meghatározta a Szepességet. A magyar nyelvű evangélikusság értékes forrásait őrzik ma is Lőcsén. Napjainkra csak szórványként maradtak magyarok és cipszerek a területen. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán regényei által elevenedik meg ez a ma már eltűnt, különleges világ. A cipszerek leszármazottai szerte a Kárpát-medencében őrzik, éltetik őseik hagyományát, gyűjtik az emlékeket.

    Dr. Tamás Edit

  • Dinoszauruszok a nagyvilágban és a Kárpát-medencében előadás

  • Dinoszauruszok a reneszánsz konyhában

    2021. szeptember 8-án rendhagyó témával várta a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma az érdeklődőket. Az ismeretterjesztő előadáson bizony jócskán tekertünk egy lendületeset a történelem időgépén, mikor nemhogy nem az elmúlt ezer évből, de még csak nem is az elmúlt egymillió évből hoztuk a témát, hanem visszarepültünk több mint kétszázmillió évet a Föld történetébe. Ekkor még se híre, se hamva nem volt a reneszánsz konyhának, mely helyet adott a „Dinoszauruszok a nagyvilágban és a Kárpát-medencében” című előadásnak. A színes és érdekfeszítő prezentációt Dr. Főzy István paleontológus tartotta, aki a Magyar Természettudományi Múzeumból jött el az előadás kedvéért a sárospataki Rákóczi-várba. A hallgató közönség a megszokottnál is színesebb összetételű volt: gyermekektől egészen az idősebb korosztályig. Az előadás végén nem csak értékes gondolatokkal gazdagodhattak a hallgatók, egy kis pénz is ütötte markukat! Ugye milyen szokatlan? Az előadó ugyanis „Szent László pénzét” osztogatta közönségének. Megnyugtatásul közölnénk mindenkivel (még mielőtt a NAV élénk érdeklődésbe kezdene, hogy mégis milyen pénzt osztogatunk mi ily serényen), Szent László pénze nem más, mint a 40–50 millió éves, óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. A kedves kis kövület valóban meglehetősen hasonlít a régi, erősen oxidálódott pénzérmékhez, de jobban szemügyre véve, azért láthatóak a meghatározó különbségek.
    Nagyon jó hangulatú, élménydús és színvonalas előadásban részesülhetett mindenki, aki megjelenésével megtisztelte az előadót. Reméljük, hasonló folytatásban lehet majd még részünk az esztendő során.

     

  • Érdekes Szent László előadás volt az MNM Rákóczi Múzeumában

    Sebestyén József építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök több évtizede részese a középkor templomok Szent László legendáját feldolgozó falkép-kutatásnak. Sárospataki előadásában részletesen bemutatta az erdélyi, felvidéki, magyarországi és szlovéniai Szent László ábrázolásokat. Ezek jobbára az Anjou királyok időszakában, illetve az azt követő néhány évtizedben készültek. Tematikai egységeik párhuzamba állíthatók, a keresztény ikonográfia mellett az ábrázolások részleteiben a keleti hagyományok is megfigyelhetők (pl. a fejbenézés). Sok-sok színes kép segítségével részleteikben is megismerhettük a Szent László témában legismertebb erdélyi középkori templomok gyönyörű örökségét.

    Tamás Edit

  • Haza, haladás és újságírás – Kossuth és az Országgyűlési Tudósítások bemutatója a Rákóczi Múzeumban

    Kedves Múzeumbarátok!


    2018 novemberében egy különleges dokumentumegyüttessel gazdagodott gyűjteményünk. Sikerült megvásárolnunk az Országgyűlési Tudósítások gyűjtőkötetét, mely a 201-344. (a 220. kivételével) számokat tartalmazza az 1834. december 3. – 1836. május 2. közötti időszakból.

    1832-ben a zempléni reformellenzék egyik főrendi tagjának, Vécsey Pálnak megbízásából került Pozsonyba Kossuth, az országgyűlésre. Az eseményekről küldött tudósításaiból születtek meg az Országgyűlési Tudósítások.

    Az egybekötött, összesen 1155 oldalas 144 szám eredetileg a Zemplén vármegyei Casino könyvtárának gyűjteményébe tartozott. Megtalálható benne ennek bejegyzése és leltári száma is. A történelem viharai a Casino könyvtárát szétszórták, s miként ez a példa is bizonyítja, olykor árverésen bukkannak elő darabjai. Az MNM Rákóczi Múzeuma 2018 novemberében – egyeztetve a Kossuth-örökséget ápoló múzeumokkal – vásárolta meg a Tudósításokat, melyet most, 2019. október 18-án mutat be a Nagyközönségnek.

    Különlegessé teszi az időszaki lapok sorát egy levél is, melyet Kossuth Lajos a Zemplén vármegyei Casino tagjai részére írt.

    Érdeklődésükre számítva, üdvözlettel:

    Dr. Tamás Edit
    múzeumigazgató 

  • Hegyaljai témákkal zárult a MNM Rákóczi Múzeuma őszi előadássorozata

    „Ne csak együnk, igyunk is…” címmel tartott nagysikerü előadást Leskó Andrea néprajzos muzeológus november 21-én. A néprajzi hagyományban Márton nap az új bor ünnepe.
    Tokaj-Hegyalján, ahol a késői szüretelés dívik, sőt egykor Simon-Júda napján kezdődött a szüret, jócskán belenyúlt egykor, s most is a novemberbe. Így a szőlő és bor tematikát feldolgozó, a néprajzi hagyományokat bemutató előadás novemberben aktuális.
    A téma kimeríthetetlen Tokaj-Hegyalján. Leskó Andrea előadásában az volt a nagyszerű, hogy a tudományos kutatásokat összefoglalva, a helyi értékeket, szokásokat, tradíciókat ismertetve sok érdekességet, újdonságot mondott a nagyszámú közönségnek.
    Természetesen egy ilyen tematikájú előadásnál bort is kóstolhattak az érdeklődők. Támogatóink a Gira Bormanufaktúra és a Tokaj Portius Pincészet voltak. Köszönjük adományukat!

    December 14-én Gulyás László Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének főiskolai adjunktusa előadására és könyvbemutatójára invitáltuk a sárospatakiakat és a hegyaljaiakat. Az „Önkormányzat és szokásjog a középkori Hegyalja mezővárosaiban” című előadása vidékünk kevésbé ismert történetét mutatta be. Előadónk az 1526 előtti mezővárosokhoz kapcsolódó okleveleket teljes egészében áttekintette. Ezen rendkívül gazdag forrásanyag alapján bemutatta a középkori mezővárosok jellemzőit, a Hegyalja mezővárosait, a szőlőművelés- és -birtoklás sajátosságait, a mezővárosok társadalmát, tisztviselőit, azok hatáskörét. Gulyás László Szabolcs előadásából megtudhattuk, hogy Patak mezővárosából 31, Újhely mezővárosából 53 kibocsátott oklevelet ismerünk.
    Az előadás apropója a Magyar Nemzeti Levéltár kiadásában megjelent „Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján” című kötet bemutatása volt. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem docense Gulyás László Szabolcs kötetét ajánlva kiemelkedő fontosságúnak nevezte a könyvet. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az 1526 előtti oklevélanyag olvasása nem csak kiváló latin tudást/műveltséget követel meg, hanem a középkori írás-, olvasáskészségét is. Ma már kevesek rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Gulyás László Szabolcs elkötelezett, lelkes kutatója középkori történelmünknek, s kötetével bebizonyította, hogy Tokaj-Hegyalja korai történetének egyik legjobb ismerője.
    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma köszöni, hogy lehetőséget adhatott ennek a hiányt pótló, sokak érdeklődésére számot tartó, nagyszerű könyv bemutatójának!

    Dr. Tamás Edit

  • Meghívó a "Kovalovszki Júliára emlékezünk" c. előadásra

    Kovalovszki Júlia 1958 és 1963 között tevékenykedett Sárospatakon, a műemléki helyreállításhoz kapcsolódó régészeti feltárások első szakaszát irányította. A legfontosabb munkát ekkor a Vörös-tornyot három oldalról körülölelő ágyúvédőmű feltárása jelentette. A Vörös-torony építéstörténetének tisztázása kapcsán fontos megfigyelése volt, hogy a várfalak azonos alapozásúak és egybe is épültek a torony falával. Feltárásai eredményeképpen került napvilágra a sütőház, melynek
    rekonstrukciója 2008-ban valósult meg.

    http://www.patakiregesz.hu/magyar/oldalak/kovalovszki_julia/

  • Mesék Afrikáról előadás

     

  • Múzeumok őszi fesztiválja

  • Nagy sikerű előadás a Rákóczi rezidenciákról

    Dr. Gyulay Éva történész, muzeológus, a Miskolci Egyetem docense tartott igen érdekes előadást 2016. március 17-én a MNM Rákóczi Múzeuma szervezésében.
    A magyarországi arisztokrácia életének fontos ismérvei voltak a rezidenciák. Uradalmi központjaik várai, kastélyai sorából egy-egy kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-család életében is. A XVII. század végén, a XVIII. század elején a Rákóczi család három tagjának rezidenciái sorát találjuk az ország legjelentősebb birtokegyüttesén.
    Erdődyné Rákóczi Erzsébet (1654-1707), Rákóczi Pál unokája volt közülük a legidősebb családtag. Rákóczi Julianna Borbála (1672-1717), I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona idősebb gyermeke. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) a család egyetlen férfitagja 1676-ot követően.


    Sárospatak vára, Zboró kastélya, Makovica vára, Nagysáros vára és kastélya kedvelt tartózkodási helyük volt. Jól jelzi a rezidencia jelentőségét, ha megnézzük, hogy hányan irányították az adott központot. Különleges minőségű tárgyak sorát fedezhetjük fel az inventáriumokban, melyek sok esetben Európa különböző szegleteiből érkeztek, s kerültek birtokukba. Virágos kertek, kápolnák, temetkezési helyek kapcsolódtak ezekhez a rezidenciákhoz. Városi paloták is betöltöttek rezidencia szerepet. A Rákócziak esetében ilyen volt eperjesi palotájuk, de Bécsben több belvárosi palota szolgált rezidenciaként a Rákócziak számára.
    A kisebb rezidenciák sorában említhetjük Szerencset, ahol a tavasz végét, nyár elejét töltötték leginkább. Vadászatok helyszínéül szolgált. Dr. Gyulai Éva előadásában kitért Királyhelmec, Felsővadász szerepére épp úgy, miként Ecsed, Munkács jellemzőire.   


    Tamás Edit