Az MNM Rákóczi Múzeuma 1995-ben indította útjára a későreneszánsz konferenciák sorozatát. Folytatva a hagyományt 2022. október 6-7-én a Magyar Nemzeti Múzeum, az MNM Rákóczi Múzeuma és a Tokaj-Hegyalja Egyetem közösen rendezte a 25. konferenciát „A Báthoryak kora” címmel. A tanácskozás helyszíne a Vörös-torony Lovagterme volt. A Rákóczi Múzeum a program részeként nyitotta meg „A Báthoryak” című időszaki kiállítását.

Tamás Edit múzeumigazgató (MNM Rákóczi Múzeuma) köszöntőjében felidézte az előző évek, évtizedek konferenciáinak tudományos jelentőségét, a hazai és határon túli kutatók kiemelt figyelmét. Végh Katalin igazgató (MNM Múzeumi Hálózati Igazgatóság) a Magyar Nemzeti Múzeum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem szakmai együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Szavaihoz csatlakozott Horváth Ágnes a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora, kifejezve reményét további közös rendezvények sikeres megvalósítására, erősítve ezzel intézményeink jelenlétét a hazai tudományos életben.

Monok István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem professzora, az MTA Könyvára és Információs Központja főigazgatója tartotta a konferencia nyitóelőadását („Háportoni Forró Pál és Báthory András braunschbergi alumnusai”). Dienes Dénes a Teológiai Akadémia professzora (Sárospataki Református Kollégium) református család kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon jelentős zempléni udvarát ismerhettük meg („Az ecsedi Báthoryak varannói udvara”). Varannó, kiegészülve Csicsva várával visszatért Viskolc Noémi főiskolai tanár (Miskolci Egyetem) Báthory Erzsébet vagyonát összegző előadásában is. További zempléni mezővárosok – Sztropkó és Királyhelmec – korszak béli történetét követte végig Kónya Péter professzor, az Eperjesi Egyetem rektora („Két zempléni mezőváros a Perényiék és a Báthoryak birtokában”). A reformációja témájához kapcsolódott Báthori Gábor, az MNM Báthori István Múzeuma intézményvezetője előadása is („A Báthoryak és a reformáció”).

Virágos Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese a nyírbátori régészeti feltárás nehézségeit és a rezidencia építéstörténetet is bemutatva foglalta össze ásatása eredményeit és máig meg nem válaszolt kérdéseit („Az ecsedi Bátoriak rezidenciája Nyírbátorban”). A témához szorosan kapcsolódott Gulyás László Szabolcs főiskolai docens (Nyíregyházi Egyetem) előadása, melyben a földraji viszonyok lehetőségeit is összegezve, a településtörténet középkori fejezetét elemezte („A Bátoriak és a nyírbátori városfejlődés a 14-15. században”). Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) előadásából – „Az ecsedi Bátoriak Szent György templomának Mária kápolnája” – érdekes részleteket tudtunk meg Nyírbátor középkori történetéből és Báthori András Madonnájáról. Radnóti Klára a Magyar Nemzeti Múzeum történész-főmuzeológusa a nyírbátori stallum Magyar Nemzeti Múzeumba kerülésének történetét tárta fel.

Gödölle Mátyás: a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője az intézménye által a közelmúltban vásárolt műtárgyat ismertette „ Fejedelmi képmás a 16. század végéről: Báthory Zsigmond ismeretlen portréja” címmel.  Kiss Tímea a Tokaj-Hegyalja Egyetem SPECULUM kutatócsoport tudományos főmunkatársa előadásában ismert és félreismert képmások sorát mutatta be („Báthory Zsigmond fiktív portréi egy ismeretlen kora XVIII. századi festő életművében”). Többek között megtudtuk, hogy az egyik II. Rákóczi Györgyként ismert ábrázolás valójában Báthory Zsigmond.

Balogh Judit egyetemi tanár (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger) „Báthory Gábor és a székelyföldi elit” címmel a korszak befolyásos személyeit, családjukat és egymáshoz kapcsolódásukat vázolta fel. Horn Ildikó egyetemi tanár (ELTE Történeti Intézet intézetigazgató) „Báthory István és az ifjabb generáció” kapcsolatát a lengyelországi udvar apródjainak példáján elemezte. Gyulai Éva egyetemi docens (Miskolci Egyetem) „A nagylucsei Dóczy család és a lengyelországi Báthoriak (Báthoryak) kapcsolatát” dolgozta fel. Gebei Sándor professzor emeritus (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger) „Báthory István vajda az Erdélyi Fejedelemség élén (1571-1576)” című előadásában a hatalmi viszonyokat elemezte. Molnár Dávid a Tokaj-Hegyalja Egyetem SPECULUM kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa „Hunyadi Ferenc, Báthory István és András humanista udvari költője” pályáját művei bemutatásával követte végig. Mohácsi Endre a nyíregyházi Jósa András Múzeum történész-főmuzeológusa „Báthory Gábor kapcsolata a szatmári főkapitányság váraival levelei tükrében” című előadásával zárult a negyedszázados konferencia.

A rendkívül érdekes előadásokat, új tudományos eredményeket felvonultató tanácskozás Monok István összegzésével zárult. A két rendező intézmény kifejezte azon szándékát, hogy a konferencia előadásai hamarosan megjelennek tanulmánykötetben.

Tamás Edit írása

Fotók: Szabó Eszter, Törökné Abonyi Andrea, Vitányi Ildikó, Zombori Zoltán

A XXIII. művelődéstörténeti konferencián magyarországi, felvidéki és kárpátaljai előadók számoltak be legújabb kutatásaikról. A rendezvényen képviseltette magát az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a Kelet-Szlovákiai Múzeum is.
Aros János polgármester üdvözlő beszédében az 50 éves várost köszöntő rendezvények sorába helyezte a Rákóczi Múzeum konferenciáját is, utalt a város és a múzeum közös rendezvényeire, a kultúra, a művelődés terén közös szerepvállalására.
Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy a Rákóczi-korszak kutatása hazánk és Sárospatak történetének minél szélesebb körben való megismertetése fontos, közös célunk. Ezt jól szolgálja a Rákóczi Múzeum művelődéstörténeti sorozata.
Tamás Edit köszöntő szavaiban kiemelte az 1995-ben útjára indult konferenciasorozat interdiszciplináris jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az elmúlt közel negyedszázad alatt milyen fontos tudományos eredmények hangzottak el itt Sárospatakon, illetve jelentek meg az előadó történészek, régészek, művészettörténészek tanulmányai.
Az előadások sorát Dienes Dénes professzor (Sárospatak) nyitotta a XVII. századi felekezeti viszonyokat bemutató előadásával. Pocsainé Eperjesi Eszter (Sárospatak) sok érdekességet felvillantó összefoglalásában a lelkipásztori jövedelmekről adott számot. Szalay Emőke (Debrecen) az I. Rákóczi György által a református egyháznak adományozott ötvöstárgyakat vette sorra. Czigány István (Budapest) II. Rákóczi György törökellenes háborúját mutatta be. Balogh Judit (Eger) a székely főemberek II. Rákóczi György udvarában című előadásában rendkívül érdekesen vázolta fel a fejedelem környezetében tisztséget vállalók körét. Mészáros Kálmán és Benda Borbála (Budapest) közös előadásában Rákóczi Erzsébetre irányította figyelmünket. II. Rákóczi Ferenc másodunokatestvére életpályájának kutatása az elmúlt években jelentős eredményeket hozott. Gebei Sándor (Eger-Budapest) II. Rákóczi Ferenc mint erdélyi fejedelem előadása akár kijelentésként, akár kérdésként értelmezhető problémafelvetésére kereste a választ. Feld István és Hegyi Dóra (Budapest) a Rákócziak északkelet magyarországi kastélyait vette sorra. Gyulai Éva (Miskolc) közelmúltbeli aradi levéltárban végzett kutatásairól számolt be. Az ungvári uradalom XVIII. századi épületeinek kamarai tervrajzait mutatta be. Zsilenkó Mária (Ungvár) a királyházai Nyaláb vár régészeit feltárásáról számolt be. Patakon különösen érdekessé tette ezt az összegzést a Kárpátalján bőségesen előkerült Perényi-ábrázolásos kályhacsempék és kőfaragások sora. Csatáry György (Beregszász) az erdélyi fejedelmek Beregszászban őrzött leveleiből válogatott. A Kárpátaljai Állami Levéltár gazdag tárháza a Rákóczi-kori iratoknak. Tamás Edit (Sárospatak) a 100 esztendeje született dr. Vaszócsik Lászlónéra emlékezett előadásában. A II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör alapító elnöke kezdeményezte az 1980-as években Sárospatak és Munkács kialakult széles körű kapcsolatrendszerét. Gulyás László Szabolcs (Nyíregyháza) a sóbányászat és a városfejlődés kapcsolatát mutatta be a középkori Máramaros vármegyében. A koronavárosok, mezővárosok, királyi városok fogalomkörének fontos definícióival gazdagodtunk. Kónya Péter (Eperjes) Eperjest fontos kereskedelmi központként mutatta be. Kevesek számára ismert, hogy a város gazdasági szerepe a XVII. században jelentősebb volt Kassáénál. Kónya Annamária (Eperjes) a zempléni reformátusok mindennapi életének színes történeteiből válogatott a rendkívül gazdag forrásanyagból. Szoleczky Emese (Budapest) Evlia Cselebi török utazó történetein keresztül mutatta be a XVII. század közepének erdélyi fejedelem kereséseit. Bogdán Seregij (Huszt) Huszt várának részletes történeti, építéstörténeti vázlatát mutatta be. Hamarosan megkezdődik a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó vár régészeti feltárása, remények szerint, rekonstrukciója.
A tizenhét előadás rendkívül érdekes áttekintése volt a Kárpát-medence északkeleti részének és az Erdélyi Fejedelemségnek XVII-XVIII. századi történetéből.

Tamás Edit

Október 17-én Sárospatakon tartotta ünnepi közgyűlésén a Bodrogközi Művelődési Egyesület. Hagyomány, hogy a tiszteletbeli elnök, Balassa Iván születésnapjához közeli időpontban kerül átadásra az alapítóról elnevezett díj. Dr. Bodó Sándortól, az egyesület elnökétől a 2018. évi Balassa Iván Díjat dr. Tamás Edit vehette át. 

Dr. Tamás Edit laudációja

1995-ben, a MNM Rákóczi Múzeumában alakult meg a Bodrogközi Művelődési Egyesület,  működési területe az Alsó- és a Felső-Bodrogköz. Sárospatak és Királyhelmec kiemelt szerepet játszott az elmúlt 20 esztendőben a működés, a tudományszervezés és a kulturális kapcsolatok építése terén. Számtalan kutatás, konferencia, előadás lehetőségét teremtette meg az Egyesület tagtársainak, s adta ki írásaikat. A MNM Rákóczi Múzeuma és a Bodrogközi Művelődési Egyesület közösen indította útjára a „Zemplén népessége, települései” konferencia sorozatot 1998-ban. Az Egyesület tagsága jelentős szerepet vállalt a 2008-ban megjelent „Bodrogköz” tájmonográfia szakmai megvalósításában, az ezt előkészítő konferenciák szervezésében.
Az Egyesület alapító elnöke Balassa Iván néprajztudós, MNM Rákóczi Múzeuma egykori igazgatója volt. 1995-96-ban 68-an léptek soraiba. Az alapítók között említhetjük Bakó Ferencet, Bodnár Lajost (Nagykapos), Bogoly Jánost (Királyhelmec), Czinke Ferencet, Dobos Lászlót (Pozsony), Hőgye Istvánt, Ködöböcz Józsefet, Nagy Gézát, Szabadfalvi Józsefet, Tuba Zoltánt. Mindannyian vidékünk kutatói, tudományáguk kiváló művelői voltak. Róluk és területünk közelmúltban elhunyt tagjairól is megemlékeztek 2015. szeptember 23-án Sárazsadányban, a MNM Rákóczi Múzeuma Néprajzi Kiállítóhelyén, az Egyesület tisztújító közgyűlésén.
A Bodrogközi Művelődési Egyesület - ma 56 fős tagsága - kiemelt feladatának tekinti a terület kutatását, a határon átívelő szakmai, kulturális kapcsolatok építését, fenntartását. Ezen dolgoznak magyarországi és szlovákiai tagjai, tudományáguk kiváló szakemberei, a Bodrogközből, a múzeumokból, a felsőoktatás, a műemlékvédelem területéről.

Bodrogköz határon átnyúló földrajzi fekvése által szervezetében is visszatükrözi kettősségét. Magyarországi és szlovákiai elnök, Dr. Bodó Sándor és Kristina Markusova (Kassa) áll az Egyesület élén. Ügyvezető elnöke Jósvainé dr. Dankó Katalin, alelnökei Dr. Frisnyák Sándor és Alexander Balega (Kassa), titkárai Dr. Tamás Edit és Pásztor István (Királyhelmec). A szakmai munkát a tudományágak szerint szerveződő szakosztályok irányítják, élükön a szakosztályelnökkel: Dr. Kókai Sándor a természettudományi, Dr. Valter Ilona a régészeti és örökségvédelmi, Fehér József a helytörténeti és nyelvi-nyelvjárási, Leskó Andrea néprajzi, Kuzsmiczki Eszter közművelődési területen. Utóbbi szakosztály a Rákóczi Múzeum Baráti Köre feladatkörét látja el.
Az Egyesület most lezajlott közgyűlésén sokoldalú munka folyt. Alapszabályt módosítottunk. Tagtársunk, Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő az előttünk álló pályázati lehetőségről tájékoztatta a résztvevőket. Áttekintettük a közelmúltban végzett munkát és felvázoltuk az következő évek feladatait. 2015-ben a MNM Rákóczi Múzeumával közösen szervezve kerül sorra a Zemplén népessége, települései konferencia idei tanácskozása, a gazdaságtörténet témakörében.  2015-16 kutatásai sorából kiemelkedik a Bodrogszerdahely monográfia elkészítése.
Készülünk 2017-re, alapító elnökünk, Balassa Iván születésének 100. évfordulójára. Konferenciát szervezünk, kötet megjelentetését tervezzük. S évente átadjuk a 2006-ban alapított Balassa Iván Emlékérmet, mely őrzi a kiváló néprajztudós, Bodrogköz kutató nevét, elismeri a ma szakembereinek munkáját, s kifejezi közösségünk megbecsülését.

Tamás Edit

A könyv a kora újkori Kárpát-medence művelődésében
Tudományos konferencia

2023. szeptember 6–9., Sárospatak
Helyszín: Sárospataki Rákóczi-vár, Szent Erzsébet u. 19; Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Rákóczi út 1.

2023. szeptember 6., szerda
Helyszín: Sárospataki Rákóczi-vár
11:30 órától regisztráció a helyszínen
12:30–14:30 Megnyitó: Horváth Ágnes, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora; Monok István, az MTA Könyvtár, Levéltár és Információs Központ főigazgatója; Tamás Edit, az MNM Rákóczi Múzeumának igazgatója; Kecskeméti Gábor akadémikus, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója
Klaniczay-díj átadása (Kecskeméti Gábor)

A konferencia programfüzet letölthető formában!

A könyv a kora újkori Kárpát-medence művelődésében
Tudományos konferencia

2023. szeptember 6–9., Sárospatak
Helyszín: Sárospataki Rákóczi-vár, Szent Erzsébet u. 19; Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Rákóczi út 1.

2023. szeptember 6., szerda
Helyszín: Sárospataki Rákóczi-vár
11:30 órától regisztráció a helyszínen
12:30–14:30 Megnyitó: Horváth Ágnes, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora; Monok István, az MTA Könyvtár, Levéltár és Információs Központ főigazgatója; Tamás Edit, az MNM Rákóczi Múzeumának igazgatója; Kecskeméti Gábor akadémikus, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója
Klaniczay-díj átadása (Kecskeméti Gábor)

A konferencia programfüzet letölthető formában!

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei és a Bodrogközi Művelődési Egyesület által szervezett, 2019. október 1-2-án a Rákóczi-várban rendezett konferencia témája a II. Rákóczi Ferenc-emlékévhez kapcsolódott.
Tamás Edit múzeumigazgató köszöntőjében kiemelte: az MNM Rákóczi Múzeuma által 1995-ben útjára indított konferencia-sorozat csaknem negyedszázad múltán is évről évre megrendezésre kerül. A hazai és határon túli XVII-XVIII. századot kutató történészek legújabb eredményei részben itt Sárospatakon kapnak nyilvánosságot. Sikora Attila alpolgármester a II. Rákóczi Ferenc-emlékév sárospataki eseményeinek sokszínűségét, a Rákóczi örökség fontosságát hangsúlyozta.
Hörcsik Richárd Zemplén és Hegyalja számos Rákóczi birtokhoz tartozó településének, így Sárospataknak országgyűlési képviselőjeként köszöntötte a konferencia résztvevőit és a jelenlévő érdeklődőket: „II. Rákóczi Ferenc programja ma is érvényes, a vezérlő fejedelem egyértelmű értékválasztása világosan mutatja az utat, ezért is választjuk őt példaképül, ezért fordulunk tisztelettel feléje, és emlékezünk meg róla. A kulcsszó tehát: a haza javára lenni. Ahogy a vezérlő fejedelem megfogalmazta: „[a] Hazához való szeretet minden egyéb szeretetet magába foglal, életünket, javainkat vérünknek utolsó csepjéig el szántuk”. Hazaszeretetünket éppen azáltal erősítjük és éljük meg, hogy Rákóczi Ferencre és családjára tekintünk ebben a jeles időszakban. A tudományos munkának különös súlyt ad tehát az a megnövekedett figyelem, ami ebben az évben jelentkezik.”

Dienes Dénes professzor „Rákóczi Zsigmond és Miskolczi Csulyak István” címmel tartott előadásából a református lelkész, zempléni esperes életpályája, munkássága rajzolódott ki. Hallhattunk – a Hernád Kiadó és a TTRE Nagykönyvtára kiadásában – most megjelent Miskolczi Csulyak István peregrinációs albumáról. Gebei Sándor professzor emeritus (Eger) II. Rákóczi Ferenc lengyelországi támogatóit, a korabeli politikai helyzetet, a lengyel főnemesség franciás műveltségét tárta elénk. Kónya Péter professzor (az Eperjesi Egyetem rektora) a szabadságharc gazdaságirányító hivatalainak tevékenységét követte végig Besztercebányától Eperjesig, a kezdetektől, a végnapokig. Balogh Judit egyetemi tanár „Egy hatalom végórái. II. Rákóczi György és az erdélyi elit 1657-1660 között” című előadásában a lengyelországi hadjáratot követő évek hatalmi viszonyait elemezte. Kónya Annamária (Eperjesi Egyetem) a család köznemesi ágából származó Rákóczi András pályáját mutatta be.
 
Gyulai Éva egyetemi docens (Miskolc) előadásában a Rákóczi-család több nemzedékének zborói kapcsolódását, ottani építkezéseit és a máig fennmaradt emlékeit mutatta be. Wittinger Zoltán a NÖF vezető tervezője a borsi Rákóczi-kastély fejlesztéséről számolt be. Örömmel hallott mindenki az épület történetéről, a felújítás látványos eredményeiről. Makoldi Miklós az MKI Régészeti Kutatóközpont igazgatója a tokaji Rákóczi-vár feltásait ismertette, bemutatva az erősség építéstörténetét, a régészeti feltárás nehézségeit.

Oláh Tamás a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár vezetője a Rákóczi-szabadságharc hadieseményeit követte végig a Tiszántúlon és térségében, Tokaj bevételétől Szatmár kapitulációjáig. Csatáry György főiskolai tanár (Beregszász) előadásában beszámolt a Kárpátalján zajló Rákóczi kutatásokról, azok eredményeiről és ismertette a fejedelem Ung vármegye levéltárában őrzött rendeleteit.
Gödölle Mátyás a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze II. Rákóczi Ferenc podolini portréit mutatta be. Vámosi Katalin a Herman Ottó Múzeum művészettörténésze a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma képzőművészeti gyűjteményében őrzött II. Rákóczi Ferenc ábrázolásokat dolgozta fel. Reisz T. Csaba címzetes főigazgató (MNL) „II. Rákóczi Ferenc alakja Dudits Andor festőművész munkásságában” című előadásában hallattunk a művész Rákóczi Múzeumban őrzött két jelentős művének történetéről. Az időszaki kiállításon Tamás Edit „Zempléntől Kassáig” kalauzolta a konferencia résztvevőit a 17 intézménytől kölcsönzött, öt erdélyi fejedelemhez köthető tárgyak bűvöletében.
A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Köszönet érte!

Tamás Edit

Művelődéstörténeti konferencia Sárospatakon

Idén immáron 19. alkalommal került sor a sárospataki Késő Reneszánsz Művelődéstörténeti Konferenciára.  A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma által szervezett konferenciasorozat ez évi témaválasztásának aktualitást adott, hogy a sárospataki várban megnyílt I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének feltárt maradványait, s a kora újkori bronzágyúk öntéstechnológiáját bemutató kiállítás. A konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy a téma avatott hazai és külföldi képviselői megismerkedjenek a feltárást követően megvalósult rekonstrukciós munka eredményeivel, s megosszák egymással saját kutatási eredményeiket, tapasztalataikat. A két napos konferencia nyitó előadását Marco Morin tartotta, aki közel két évtizede foglalkozik a Velencei Köztársaság tüzérségének 1350-1797 közötti történetével. Komplex kutatása a levéltárakban fennmaradt források összegyűjtésén túlmenően a Mediterráneumban fellelhető, velencei műhelyekben készült ágyúk katalogizálására is kiterjed. Sárospatakon elhangzott előadásában a velencei ágyúkészítés egyik legjelentősebb korszakával ismerkedhettünk meg. A 15. században a szárazföldi és tengeri tüzérségben egyaránt alkalmazott, vasból kovácsolt vagy öntött velencei bombardák különböző típusai kerültek bemutatásra, változatos korabeli képi ábrázolások és a szerző által készített, európai gyűjteményekben ma is látható példányok felvételeinek segítségével. 
A Genovából érkezett Renato Gianni Ridella kutatási területe a Mediterrán Európa 16-18. századi tüzérsége. A hazájában és Franciaországban is több tengerészeti tüzérséggel foglalkozó régészeti projektben aktív szerepet vállalt szakember előadásában az ágyúk tipológiájával foglalkozott. A saját felmérési rendszerrel készített, óriási adatbázison nyugvó eredményeit összegző beszámolójában rámutatott azokra a különbségekre, melyek a 16. században a Földközi-tenger térségében öntött, illetve a kontinentális Európa műhelyeiben készített bronzágyúk között kimutathatóak.

Belényesy Károly a 15-16. század fordulóján működött budai királyi ágyúöntő műhely régészeti feltárásainak, s a témában végzett történeti, hadtörténeti kutatásainak átfogó értékelését adta. Munkájának jelentőségét nem pusztán az jelzi, hogy a Budán feltárt bronzolvasztó kemencék a jelenleg ismert legkorábbi európai képviselői az öntéstechnikában forradalmi változásokat eredményező lángkemencéknek, hanem jó módszertani példa arra is, hogy egy erősen roncsolt lelőhely mozaikszerű adataiból hogyan lehet átfogóan topográfiai, gazdaságtörténeti, hadtörténeti folyamatokat modellezni. 
A Csehországból érkezett Tomas Sterneck történészként több éve foglalkozik a morvaországi hadszertárak, elsősorban a brünni fegyvertár történetének kutatásával, feldolgozásával. Sárospatakon ez utóbbi, kiváló forrásadottságokkal rendelkező fegyvertár 1588-1617 közötti szerepével ismerkedhettünk meg.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, Bán Attila a korabeli források és képi ábrázolások felhasználásával részletesen összefoglalta a kora újkori bronzágyúk öntéstechnológiáját, különös hangsúlyt fektetve az öntőminta és formakészítés összetett műveleteinek elemzésére.  Az előadó ismertette a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében fellehető bronzágyúkon végzett metallurgiai vizsgálatok eredményeit is.
Ringer István, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának régésze előadásában összegezte az I. Rákóczi György által létesített sárospataki ágyúöntő műhely feltárásának főbb eredményeit, elsősorban azokra az ismeretekre fókuszálva, melyek a megvalósult rekonstrukció és a témát feldolgozó kiállítás szempontjából lényegesek voltak.
A nyíregyházi Jósa András Múzeum történésze, Mohácsi Endre az eperjesi levéltárban végzett kutatásai alapján számolt be Bethlen Gábor bécsi udvar ellen indított hadjáratának előkészületeiről. Az 1619. őszi események egyik kulcsszereplője volt Rákóczi György, aki hajdúival a fejedelem mellé állt, s Kassa elfoglalásával megnyitotta számára Felső-Magyarország kapuját.
Kónya Annamária részben korábbi szakirodalom, részben saját kutatásai alapján foglalta össze a jó forrásadottságokkal rendelkező eperjesi ágyúöntő műhely 15-16. századi történetét, hangsúlyt fektetve a számadásjegyzékekből kigyűjthető adatokra. Előadásában kitért az elpusztult műhely topográfiai azonosításának lehetőségére is.
A szintén Eperjesről érkezett Kónya Péter átfogó összegzést adott a Felső-Magyarországi szabad királyi városok jelentős 17. századi ágyúöntési tevékenységéről és a korszak ágyúiról.
A Miskolci Egyetem kutatójának Barkóczy Péternek az előadása remekül példázta, milyen lehetőségek rejlenek a régészeti kontextusból előkerült leletek archeometallurgiai vizsgálataiban. Beszámolójában kitért a közelmúltban napvilágra került ágyúcső töredékeken és az ágyúöntéshez kapcsolható fémes leletcsoportokon végzett vizsgálatok eredményeinek értékelésére.
A Pécsi Tudományegyetem kutatója, Fedeles Tamás egy különlegesen fontos későközépkori forrásunk, az 1494/95. évi királyi számadáskönyv, továbbá elbeszélő munkák és missilesek alapján ismertette II. Ulászló Újlaki Lőrinc ellen vezetett hadjáratát. A hadjárat egyes mozzanatainak rekonstruálása során általános képet kaptunk a 15-16. század fordulójának lőfegyvereiről, ostromeszközeiről, a muníció, hadtáp, logisztika kérdéseiről.
Ulrich Attila, a nyíregyházi Jósa András Múzeum kutatója előadásában a Wesselényi-féle szervezkedés korai időszakának katolikus- és németellenesség által fűtött rajtaütéseit, portyáit mutatta be. Komoly forrásfeltáró munka eredményeként részletesen megismerkedhettünk az Andreas Joanelli körmöci kamaragróf pénzszállítmánya ellen tervezett – ám meghiúsult – rajtaütés, valamint a sikerrel zárult szomolnoki pénzrablás és a sok német zsoldos életét követelő záruló gombási mészárlás körülményeivel, lefolyásával, résztvevőivel.  

A két napos konferencián elhangzott előadásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a tervek szerint 2015-ben kötetben jelenteti meg. 

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, az MROSZ és a Bodrogközi Művelődési Egyesülete

szeretettel meghívja Önt az

Északkeleti-Felföld: tájak, népek, tevékenységek (895-1920)

című konferenciára

2022. június 24-én (pénteken)

a Szent Erzsébet Házba (Sárospatak, Szent Erzsébet út 15.)

Program:

10.00. Emlékezés és köszöntés

Tamás Edit:Köszöntés

Hörcsik Richárd:Köszöntés

Aros János: Köszöntés

Viga Gyula:

Emlékezés a 100 éve született Dankó Imre néprajztudósra

Kókai Sándor:

A hetven éves Hajdú Zoltán professzor köszöntése

Frisnyák Sándor:

A hetven éves Viga Gyula professzor köszöntése

10.40: Előadások az Északkeleti-Felföldről (15’-15’)

Horváth Gergely– Csüllög Gábor:

A Ruténföld természet- és tájföldrajzi jellemzői

Rácz Lajos:

A kis jégkorszak hatása Északkelet-Magyarország mezőgazdaságára a 17-19. században

Paládi-Kovács Attila:

Kárpátalja település- és népességtörténetének vázlata

Bányászné Kristóf Andrea:

Ruténföld etnikai-nemzetiségi sajátosságai (1910)

Kókai Sándor:

Az Északkeleti-Felföld városhálózata (1870)

11.55. Dankó Imre és a Rákóczi Múzeum

A kamarakiállítás megtekintése

12.10-13.40 Ebéd (Hotel Bodrog, Sárospatak Rákóczi út 58.)

13.40: Előadások az Északkeleti-Felföldről (15’-15’)

Veresegyházi Béla:

Bereg vármegye gazdasági élete a 16. században

Szulovszky János:

A kisipar és a kereskedelem szerkezete Máramaros megyében a 19. század végén

Suba János:

A Magyar Királyi Honvédség laktanya építkezései Kárpátalján

Baráz Csaba – Kiss Gábor:

Jeles kövünk asz obszidián – a kárpáti obszidián történeti földrajza

14.40-15.00. Kávészünet

15.00. Előadások a régióval szomszédos tájakról (15’-15’)

Hajdú Zoltán:

A "megyenévadó" földvárak (Abaújvár, Borsod, Zemplén) örök dicsősége és későbbi fejlődésük településtörténeti kudarca 1910-ig

Gulyás László Szabolcs:

A bárfaiak középkori hegyaljai vincellérszámadásainak történeti forrásértéke

Dövényi Zoltán:

Az első magyar gácsországi vasút és ahogyan azt Svejk látta

Frisnyák Sándor:

Az Északkeleti és Keleti-Kárpátok völgyi településeinek 18-19. századi tájhasználati modellje

Tamás Edit:

Magyarok – ruszinok – szlovákok a 19. századi Ung megyében

16.15. Hozzászólások

16.30: Záró gondolatok

A konferencia program letöltése!

Magyarország Kassai Főkonzulátusa szervezésében került megrendezésre 2015. október 24-én a „Hogyan köti össze II. Rákóczi Ferenc személye a magyarokat és a szlovákokat?” című történész konferenciára. Hagyományteremtő céllal indult útjára Kassán a „magyar és szlovák történészek eszmecseréje a Fejedelem  kassai újratemetésének évfordulójához kapcsolódóan”.
    A Kultúrpalotában megrendezett tanácskozás résztvevőit Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntötte. Bevezető gondolataiban kiemelte, hogy a közelmúltban Lakiteleken megrendezett Rákóczi vetélkedő résztvevőinek szervezett kiránduláson felkeresték a kapcsolódó történelmi helyszíneket a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, de megnézték a MNM Rákóczi Múzeuma kiállítását is. Alelnök úr megemlékezett Molnár Mátyásról is, aki útjára indította a Rákóczi konferenciákat Vaján és a Vay Ádám Múzeum Baráti Köre Rákóczi témájú kiadványsorozatát, melynek Ő maga is rendszeres olvasója volt.

    A konferencia nyitóelőadását Peter Kónya professzor, az Eperjesi Egyetemi rektora tartotta Ottlik Györgyről (II. Rákóczi Ferenc főudvarmestere, gazdasági intézője, brigadérosa). Gebei Sándor az Eszterházy Károly Főiskola professzora  a lengyel konföderációról, mint a Rákóczi-szabadságharc országos gyűléseinek mintájáról tartott előadást. Iván Mrva a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem tanszékvezetője II. Rákóczi Ferenc személyét és szabadságharcát a szlovák történetírás szemszögéből mutatta be.  A MNM Rákóczi Múzeumát képviselő Tamás Edit Sárospatak és a Rákócziak kapcsolatát az országos politika megközelítéséből vizsgálta, s gondolatait 10 pontban foglalta össze.
    Peter Káša az Eperjesi Egyetem intézetigazgatója a szlovák történelmi prózában megjelenő II. Rákóczi Ferenc személyiségét jelenítette meg. Czigány István budapesti hadtörténész a Magyar Királyság XVII-XVIII. századi történelmének vitás kérdéseiről foglalta össze gondolatait. Vladimir Segeš a Pozsonyi Hadtörténeti Intézet hadtörténésze a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz fűződő reflexiók a hagyományban és a történetírásban címmel tartott előadást. G. Etényi Nóra budapesti történész (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) a  korabeli észak-amerikai folyóiratokban megjelenő magyar vonatkozású diplomáciai híreket értékelte. Patrik Derfiňák az Eperjesi Egyetem történésze II. Rákóczi Ferenc temetéséről a korabeli sajtó tükrében emlékezett meg. Ulrich Attila Nyíregyháza alpolgármestere, történész előadásában II. Rákóczi Ferenc borkereskedő földesúrként került bemutatásra. Oláh Tamás a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár főlevéltárosa, osztályvezető a Sáros vármegyei Makovica várát a korabeli katonai adatok tükrében ismertette meg.
    Közös történelmünk feltárása, dokumentumainak közzététele folyamatosan zajlik. Újabb s újabb értékelések segítik a korszak minél részletesebb, átfogóbb feldolgozását. Ez a konferencia is bizonyította azt, hogy a magyar és a szlovák történészek közötti szakmai kapcsolatok rendszeresek, egymás eredményei folyamatosan megjelennek az újabb s újabb publikációkban.

                                                Tamás Edit

2019. május 27-29. között adott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a Magyar Nemzeti Múzeum főszervezésében megvalósult Nemzetközi Obszidián Konferenciának (International Obsidian Conference, IOC). Az áprilisban Múzeumunkban megnyitott obszidiánnal foglalkozó kiállítás is kapcsolódott e rendezvényhez, hiszen ez a különleges tulajdonságokkal bíró vulkanikus kőzet Európában gyakorlatilag csak a Kárpát-medencében fordul elő, azon belül is a Tokaj-Szalánci-hegységben és Kárpátalján, így kijelenthető, hogy vidékünk egy igazán unikális értékkel büszkélkedhet.
A Nemzetközi Obszidián Konferenciára mintegy 23 ország 80 képviselője érkezett, köztük régészek, geológusok, geokémikusok, geofizikusok, Kaliforniától a Kaukázuson át Japánig, Mexikótól Ausztráliáig.
A konferencia megnyitása során a résztvevőket a Magyar Nemzeti Múzeum nevében Tamás Edit, Sárospatak város nevében Aros János polgármester, a szakma képviseletében Török Béla (a Miskolci Egyetem professzora) üdvözölte.
A konferencia igen széles tematikát ölelt fel: az obszidián mint kőzetanyag forrásai és lelőhelyeinek bemutatása, elemzése, az obszidián anyagi jellemzése és az újabb anyagvizsgálatok eredményei, valamint az ember általi felhasználás különböző módozatai a paleolitikum időszakától egészen a múlt századig.
A konferencia része volt a második és harmadik napon a környék obszidiánban gazdag lelőhelyeinek meglátogatása Bodrogkeresztúron, Mádon, Olaszliszkán, valamint szlovákiai helyszíneken: Szőlőskén, Bodrogszerdahelyen és Cékén. 
A konferencia első estéjén a résztvevők Aros János polgármester jóvoltából egy jó hangulatú vacsorán is részt vehettek a Hotel Bodrog éttermében. Ezúton is köszönjük Sárospatak támogatását!
Az IOC sárospataki találkozója a nemzetközi konferencia sorozat második állomása volt (az olaszországi Lipari-szigetek után). A következő tanácskozást 2021-ben a kaliforniai Berkeley Egyetem rendezheti meg.

Hegyi Borbála   

Történelmi helyszínen, a Vörös-torony Öregpalotájában kezdődött 2023. szeptember 6-án  a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya ez évi nagy konferenciája. "A könyv a kora újkori Kárpát-medence művelődésében: kiadás, befogadás, használat" címmel megrendezett tanácskozást Kecskeméti Gábor akadémikus, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója, Monok István az MTA Könyvtár, Levéltár és Információs Központ főigazgatója köszöntötte.

Északkeleti-Felföld: tájak, népek, tevékenységek (895-1920)címmel rendezte meg (két év kihagyás után) nyári közös konferenciáját az MNM Rákóczi Múzeuma és a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete. Az esemény társrendezői: az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, az Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége és a Bodrogközi Művelődési Egyesület. A tanácskozás az 1998-ban útjára indult „Zemplén népessége, települései” konferenciasorozat folytatásaként 2019-ben megújult „Sárospataki konferenciasorozat” ez évi rendezvénye volt. A rendezvényt a Szent Erzsébet Ház fogadta be, köszönet érte. A konferencián résztvevőket és az érdeklődőket Dr. Hörcsik Richárd képviselő úr és Dr. Tamás Edit múzeumigazgató köszöntötte.

A konferencia keretében emlékezett a múzeum egykori igazgatójára, a 100 éve született Dankó Imrére. Viga Gyula professzor emlékező szavai mellett, e napon nyílt meg a Dankó Imre Sárospataki munkásságát bemutató kamarakiállítás.

Köszöntöttük a 70 éves Viga Gyula (Pécs-Miskolc) és Hajdú Zoltán (Pécs) professzorokat. Előbbi a térség, a Bodrogköz kiváló kutatója, utóbbi a város (pontosabban a várost alkotó, Végardó) szülötte.

A konferenciasorozat hagyományosan interdiszciplinárisan közelíti meg a témát, így a Kárpátalját feldolgozó előadások a történelem, a néprajz, a földrajz tudomány köréből hangzottak el. Paládi-Kovács Attila akadémikus (Budapest), néprajztudós Kárpátalja település- és népességtörténetét vázolta fel előadásában, Rácz Lajos történész egyetemi tanár (Szeged) a kis jégkorszak mezőgazdaságra gyakorolt hatását elemezte, Frisnyák Sándor geográfus, professzor emeritus (Nyíregyháza) az Északkeleti- és Keleti-Kátpátok völgyi településeinek XVIII-XIX. századi tájhasználati modelljét mutatta be, Kókai Sándor geográfus professzor (Nyíregyháza) a városhálózatot, Suba János a Hadtörténeti Térképtár vezetője (Budapest) a Magyar Királyi Honvédég laktanyépítkezéseit, Szulovszky János a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa (Budapest) a kisipar és a kereskedelem Máramaros vármegyei helyzetét ismertette. Veresegyházi Béla Bereg vármegye XVI. századi gazdasági életét, Gulyás László Szabolcs a középkori vincellérszámadások forrásértékét, Bányászné Kristóf Andrea Ruténföld-, Tamás Edit Ung vármegye etnikai-nemzetiségi sajátosságait mutatta be, Horváth Gergely és Csüllög Gábor közös előadásából Ruténföld természet- és tájföldrajzi jellemzőit, Baráz Csaba és Kiss Gábor közös előadásából jeles kövünket, az obszidiánt ismerhettük meg. A konferenciát (a hozzászólások között) köszöntötte Kozsnyánszky János a Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége elnöke is.

A konferencia vendégek ezen a rendezvények ismerhették meg a „Történeti Földrajzi Közlemények ez évi 1-2. összevont számát” (mely azóta már elérhető a világhálón is: https://drive.google.com/drive/folders/1rn7kFuiCmwTqjfECIlwWIOOiQ_gaGXpX?usp=sharing), és a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat által kiadott „Ruszinok nyomában. Adalékok Végardó történetéből” című kiadványt is. A vendégek körében örömmel népszerűsítettük a „Felvidéki tájakon – Thomas Ender akvarelljei” című kiállításvezetőnket és anyaintézményünk „A Nemzet Múzeuma” című magazinját.

Tamás Edit beszámolója

Fotók: Vitányi Ildikó