Emlékhelyek napja - 2016

A Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2016. május 14-én első alkalommal került megrendezésre az Emlékhelyek Napja. Az országos megnyitót Magyarország kiemelt nemzeti emlékhelyén, a Kossuth téren tartották. Az esemény fővédnöke Kövér László, az országgyűlés elnöke volt.
Az Emlékhelyek Napjának útjára indításával a Nemzeti Örökség Intézetének az volt a célja, hogy hazánk legfontosabb helyszínei, a nemzeti és a történelmi emlékhelyek mutassák meg ezerféle arcukat és nyissák tágra kincsesládáikat. Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke fogalmazott így az Emlékhelyek Napja országos programfüzetében.
Nemzeti emlékhelyeink olyan értékek, melyek magukban hordozzák történelmünket, őrzik szellemi és kulturális hagyományainkat, emlékeztetnek minket a nemzeti múlt fontos részleteire. Országunk emlékei nem kizárólag építészeti, történelmi szempontból jelentősek: különleges hangulatot közvetítenek, amelyet nem csak a magyar emberek, de a külföldi látogatóink is érezhetnek. E gondolatokat dr. Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója írta a rendezvény bevezető gondolataként.

Az Emlékhelyek Napja 2016. évi rendezvénye 15 nemzeti és 33 történelmi emlékhely helyszínének programajánlatával várta az érdeklődőket. Közöttük volt a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma.
A sárospataki rendezvény megnyitója – az országos programhoz kapcsolódva – 10 órakor kezdődött a várudvaron. Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő köszöntőjében megemlékezett arról, hogy 2012-ben fogadta el az országgyűlés a nemzeti és történelmi emlékhelyekre vonatkozó szabályozást. Sárospatak a Rákócziak történelmi öröksége illetve a Református Kollégium és Nagykönyvtára által került be ezen kiemelt helyek közé. Dr. Hörcsik Richárd nagyívű előadásában bemutatta a Rákóczi-család történelmi szerepét, határokon átívelő kapcsolatrendszerét. Üdvözölte az Európai Rákóczi Kulturális Útvonal létrejöttét, kiemelve ennek jövőbeli lehetőségeit. Köszöntötte az alapító és a most csatlakozó településeket. Külön kiemelve ezen folyamatban a lengyelországi Jaroslaw városát, akik Sárospatak mellett kezdeményezői voltak a kezdeményezésnek.

Aros János Sárospatak város polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy a Rákóczi örökség gondozása, megismertetése nemcsak a múzeumi szakemberek feladata, épp úgy fontos város vezetői számára is. Emlékeztetett arra, hogy idén februárban alakult meg a Rákóczi Kulturális Útvonal. Üdvözölte, hogy az Emlékhelyek Napja programja keretében Rákóczi életútjának települései csatlakoznak az Útvonalhoz.
Dr. Tamás Edit a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója köszöntőjében megemlékezett 2016 jelentős évfordulójáról: Április 18-án volt 400 esztendeje, hogy Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házasságkötésével Sárospatak Rákóczi birtokká lett. 1616-1710 között a sárospataki vár volt a Rákóczi birtokok központja. Fontos történelmi események kapcsolódtak ide. Az épületegyüttes 1950 óta múzeumként mutatja be a fejedelmi család történelmi jelentőségéhez méltó kiállítását.
Az Emlékhelyek Napja sárospataki programja keretében csatlakozott a Rákóczi Kulturális Útvonalhoz Borsi, Regéc, Háromhuta, Ónod, Köröm, Romhány, Tokaj települése. A jelenlévő polgármesterek ill. a képviseletükben megjelentek aláírták ennek dokumentumait. Ezen települések sorával II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, gyermekkorának helyszíne, az általa alapított üveghuta mai települése, az 1707-es országgyűlésnek nevet illetve helyszínt adó települése, a Rákóczi szabadságharc utolsó nagy csatájának helye, s a fejedelem egyik első táborának mai városa csatlakozott.
Az ünnepség zárásaként a települések képviselői megkoszorúzták a fejedelem szobrát a múzeumkertben.
A délelőtti programot fellépésével színesítette Nagy Csaba tárogatóművész és a Sárospataki Alapfokú Művészeti Iskola Csibőricke néptánc csoportja.
Az Emlékhelyek Napja sárospataki programja azonban folytatódott. A MNM Rákóczi Múzeuma 50%-os kedvezménnyel várta egész nap a látogatókat. Több mint ezren keresték fel kiállításainkat. Ötletes családi- és gyermekprogramjainkba közel hétszázan kapcsolódtak be. Legtöbben a hungarikumok sorába tartozó tárogatóval ismerkedtek, miközben kuruc dalokat hallgattak és tanulhattak. Nagyon sokan készítettek Rákóczi kiálltványt és vették részt az ágyúöntő mesterképzés furfangos feladataiban. Nagy sikere volt Lorántffy Zsuzsanna hímzőműhelyének és sokan készítettek kalácsot a vár sütőházában. Nagyszerű Vörös-tornyot ábrázoló rajzok születtek képzőművészeti foglalkozásunkon. Kicsiket és nagyokat egyaránt vonzott a Rákóczi hétpróba.

Dr. Tamás Edit