Száz esztendeje született Bakó Ferenc, múzeumunk első igazgatója.

Az 1917-ben született Bakó Ferenc történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, a Néprajzi Múzeumban gyakornokoskodott. 1947-50 között a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a Néprajzi Múzeumban dolgozott Budapesten. 1950-ben Patak számára számkivetettségnek számított. Egy olyan múzeum igazgatójává nevezték ki, ami még ténylegesen nem is létezett. Az egyéb körülmények sem voltak szívderítőek. Három hónapig nem folyósították fizetését, étkezést az Alkotó Otthonban kapott, a Református Kollégium tanáraitól kért kölcsön. Szállása a Perényi szárnyban volt, igaz a helyiség raktárként és vendégszobaként is szolgált.
Weisz Ödönnel a Művészotthon vezetőjével – és hónapokig együtt étkezve –, a vendégekkel volt alkalma megismerkedni, összebarátkozni. Egri Viktor karikatúrát is rajzolt róla. A Református Kollégium nagy érdeklődéssel figyelte a vár eseményeit. Munkatársi együttműködésük  (Újszászy Kálmán, Román János) és erkölcsi támogatásuk megnyitotta Bakó Ferenc előtt sok ember szívét, számos intézmény kapuját.
A Vármúzeum (1951-től hivatalosan Rákóczi Múzeum) a kastély két szárnyában (keleti és északi) és a Vörös-toronyban nyert elhelyezést. Szervezetileg közvetlenül a budapesti központi intézményhez, a MMOK-hoz tartozott. Ez szakmai, személyzeti és gazdasági felügyeletet gyakorolt a  pataki „egyszemélyes múzeum” fölött.
1950 derekán Fügedi Erik, később Bényi László vezetésével megkezdődött az első állandó kiállítás rendezése, Dercsényi Dezső és Gerő László irányításával a műemlék épületegyüttes restaurálása. A Lovagterem reneszánsz kőfaragványait – Myskovszky Viktor rajzai alapján – visszaállították eredeti helyükre.
1950-ben Patakhoz tartozott a széphalmi Kazinczy-mauzóleum is, de Bakó Ferenc figyelme kiterjedt az 1949-ben alapított monoki Kossuth Emlékmúzeumra, a szerveződő tokaji múzeumra, a pácini Mágócsi-kastélyra is. Mindeközben a kor szellemének megfelelően az épp csak megalakult pataki múzeum is bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. 
A Magyar Nemzeti Múzeum (akkori nevén Történeti Múzeum) adta át Sárospatakra az ún. Dormándi-féle fegyvergyűjteményt. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága révén néhány kastély, kúria ingóságai is bekerültek a múzeumba. A bútorgyűjtemény jelentős gyarapodását jelentette az egykori felsővadászi Rákóczi-kastély és a vajai Vay-kastély bútorainak Sárospatakra szállítása. Ezek és a már 1950 előtt átvett tárgyak (Füzérradvány) restaurálását, konzerválását is elvégezték.


A sátoraljaújhelyi volt piarista kollégium, a boldogkőváraljai Zichy-Meskó és a füzérradványi könyvtár anyaga is ebben az időben érkezett Sárospatakra, melyet azonban Budapest döntése nyomán a debreceni Egyetemi Könyvtárba szállítottak tovább. 1952-ben elszállították Budapestre az addig a Vörös-toronyban őrzött Bretzenheim-levéltárat is. 
Bakó Ferenc a Néprajzi Múzeumban együtt dolgozott a háború előtt Márkus Mihállyal, aki időközben Kassán a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója lett. A kapcsolatfelvételen túl, Márkus felvetette a Rákóczi relikviák átadásának lehetőségét Sárospatakra.
Az első Rákóczi állandó kiállítás 1950. december 17-én nyílt meg. A Vörös-torony harmadik szintjén várkápolnát rendeztek be. Kevés lévén az ideillő, hiteles emlék, hozták át a vártemplomból a  vörös márványból faragott Pálóczi síremléket. A református gyűjteményből kölcsönözték a II. Rákóczi Ferenc személyéhez kötött sótörő asztalt. A látogatók csak csoportosan, egy-egy vezető kíséretében mehettek végig a kastélyon. Az állandó kiállítás 18 helyisége mellett 3 helyiségben időszaki kiállításokat rendeztek.
1952-ben kiállítással köszöntötték Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóját, de készültek Rákosi Mátyás 60. születésnapjára is. Tervezték a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva 1953-ban a Rákóczi kiállítás kibővítését.


1950-ben 566, 1951-ben 27 585, 1952. I. félévében 17 950 látogatója volt a múzeum kiállításainak.
Bakó Ferenc két és fél év után 1952. november 21-én adta át a Rákóczi Múzeumot utódának. Ez idő alatt tudományos munkát végzett, több száz néprajzi, iparművészeti, képzőművészeti és történeti tárgyat gyűjtött és dolgozott fel. Közel ezer fényképfelvételt készített.
Sárospatakon kezdődött önálló muzeológiai munkássága, mely aztán Egerben teljesedett ki. Több mint negyedszázadig (1952-1979) volt az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, 1962-től a Heves megyei múzeumi szervezet vezetője. Ekkor vált a múzeum központjává az egri vár. Nevéhez fűződik a hatvani, a gyöngyösi múzeum alapítása, a parádi Palóc-ház, a recski tájház, a verpeléti kovácsműhely, a kisnánai vár és szlovák ház, Mikófalván a Göböly-ház, Szilvásváradon az ún. Orbán-ház, Abasár, Átány, Nagyréde, Noszvaj kiállítóhelyének létrehozása. Néprajzkutatójaként neve eggyé vált a palóckutatással. 1974-ben kandidátusi fokozatot, 1988-ban akadémiai doktori címet szerzett. Cikkek, könyvek, előadások és kiállítások őrzik széleskörű életművét. 1995-ben a Magyar Múzeumok című folyóirat hasábjain megírta sárospataki visszaemlékezéseit.
A Bakó Ferencre emlékező kiállítást Kuzsmiczki Eszter, Leskó Andrea, Dr. Tamás Edit, Váradi László készítette. Dr. Petercsák Tivadar nyugalmazott megyei múzeumigazgató nyitotta meg.
A kiállítás 2017. május 14-ig várja a látogatókat. 

Dr. Tamás Edit

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05