Tudta-e, hogy a mohácsi csatát követően néhány hónapig Füzér várában őriztette a szent koronát?

Perényi Péter

A Perényi család ősei az Abaúj vármegyei Perény lakói közül a XIII. században emelkedtek a köznemesek közé. A család a XIV. században szerezte meg Terebes (mai Tőketerebes), majd Füzér várát és uradalmát. Az 1502-ben született Perényi Imre Abaúj megye örökös főispánja, horvát-dalmát bán, országos főkapitány, az ország nádora volt. Tevékenyen közreműködött a Jagelló-Habsburg házassági szerződés létrejöttében. Szolgálatai fejében siklósi előnévvel német-római szent birodalmi herceg lett 1515-ben. Egyike a Jagelló-kor nagy birtokszerzőinek: Valpó, Siklós, Debrő, Ónod.
Fia, Péter hatalmas vagyonával fontos szerepet játszott az országos politikában. Apja halálát követően, 1519-ben temesi és abaúji főispán, majd Szapolyai Jánossal együtt koronaőr. A mohácsi csatában elesett II. Lajos király trónjáért vetélkedő, két jelentkező közül 1526-ban Szapolyai János pártjára állt. Az új uralkodó a királlyá választásához és megkoronázásához nyújtott támogatásért Perényi Péternek adományozta a mohácsi csatában kihalt Pálóczi család birtokait és erdélyi vajdának is megtette. 1527-ben azonban már Habsburg Ferdinánd híveinek sorában találjuk.

Perényi korábbi birtokközpontja, Siklós helyett, Patakon építtette fel családja új székhelyét 1534-1541 között. Már az új rezidencián, a pataki várban  folytatták a két király közötti béketárgyalásokat 1537 karácsonyán. Perényi Péter Szapolyai János király híveként (kinek 1532-ben újra hűséget fogadott) és követeként vett részt ezeken.
Ebben az időben Perényi Péter már a reformáció híve és egyik legnagyobb terjesztője. Az új vallásnak megfelelően átépítette a pataki templomot, mely a várerődítés részévé is vált. A hagyomány nevéhez és az 1531-es évhez köti a híres Pataki Kollégium alapítását. 1539-40-ben a neves reformátor, Dévai Bíró Mátyás is pataki udvarában működött.
János király  halála után Ferdinánd pártjára állt. 1542-ben Patakon főúri ligát alapított. Buda 1542-es sikertelen ostroma után, török együttműködéssel megvádolva, Esztergomban Ferdinánd parancsára letartóztatták és Bécsújhelyben börtönbe vetették. A börtönből súlyos betegen szabadult s röviddel ezután Bécsben meghalt. Patakon temették el.

  • Tudta-e, hogy a Perényiek egyik őse, Miklós szörényi bán 1390-ben Patak és Újhely városa és a közöttük fekvő vár tulajdonosa lett?
  • A család ezen ágának kihalásával 1428-ban birtokaik visszaszálltak a királyra.
  • Tudta-e, hogy Perényi Péter a mohácsi csatában a magyar sereg balszárnyának parancsnoka volt?
  • Tudta-e, hogy a mohácsi csatát követően néhány hónapig Füzér várában őriztette a szent koronát?
  • Tudta-e, hogy koronaőrként 1526-ban Szapolyai Jánosnak, 1527-ben Habsburg Ferdinándnak adta ki az általa őrzött koronát a koronázáshoz, s mindkét uralkodó neki adományozta a pataki uradalmat?
  • Tudta-e, hogy 1539-ben Perényi Péter volt az egyik küldött, aki megkérte Szapolyai János király számára Krakkóban a lengyel király leányát, Izabellát?
  • Tudta-e, hogy  468 évvel ezelőtt  1548 február 26-án halt meg?

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05