Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György korát szemléltető műtárgyak.

A Lorántffy Zsuzsannát ábrázoló litográfia a XIX. században készült, a fára festett olajkép alapján. I. Rákóczi György korabeli XVII. századi ismeretlen mester által készített ábrázolásának XX. századi másolata a Sárospatakon őrzött kép.

A két cápás felületű aranyozott ezüstpohár közül az egyik 1669-es évszámmal datált, címerrel díszített. Az évszám a készítés idejére, a felirat az egykori tulajdonosra utal: CHRISTOPH JANOS HAIDU ANNA. A másik ezüstpohár a XVII. század közepén készült. Díszítése virágkoszorúban monogram. 
A sárospataki Újbástya építésének zsoltárfeliratos vörös márvány emléktábláján I. Rákóczi György ismert jelmondata és az építkezés adata olvasható latinul. Magyar fordítása szerint ez a következő: „Nem az akaróké és a törekedőké Isten kegyelme. Ezt a bástyát Isten kegyelméből a tekintetes és Nagyságos felsővadászi Rákóczi György úr borsodi főispán építtette az 1627. esztendőben.”
A Váradi Biblia nyomtatása 1657-ben Nagyváradon kezdődött. Bethlen István, I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc , Barcsay Ákos, és több tiszántúli református egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban elkészült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. 1661-ben, a Kolozsvárott felállított műhelyben fejeződött be a munka. Kevesebb, mint 6000 példányban jelent meg. A Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.
A zborói kastélyból származó szekrény a XVII. század elejére datált. Festett fából készült, a fehér festésen átütő zöld márványozással. Azon kevés bútorok egyike, mely a Rákóczi családhoz köthető.
XVII. századi magyar mesterek remekművű alkotásai a Lorántffy ajtók (2 darab). Egykor a ma Lorátnffy-szárnyként nevezett emeleti palotasoron található hálószobákban voltak a pompás reneszánsz stílusú faragott kő ajtókeretbe helyezve. 1640 körül készültek.
I. Rákóczi György fejedelmi fogadószobája volt a Bokályos-ház. Törökországból hozatott színes, gránátalmás, virágos bokálycsempék borították és napjainkban is borítják falait.