Zászló, levelek, portrék a szabadságharc korából


A Rákóczi-szabadságharc emlékanyagának ikonikus darabjai a zászlók. Ezek egyike Sárospatakon, a Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma műtárgyaként maradt fenn. Évtizedek óta a MNM Rákóczi Múzeumában látható. Valójában töredék, 2003-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálták. Felirata: “Pro deo et Patria” - “Az Istenért és a hazáért”. A XVIII. század első évtizedében készült, évszámos datálása nem pontos, az utolsó szám lekopott róla. Ma már csak az első három száma “170.” látható.

A MNM Rákóczi Múzeuma korabeli dokumentumokat és ábrázolásokat egyaránt őriz a Rákóczi-szabadságharc korából.
Erős Gábor levele Ugocsa vármegyéhez. Szak, 1705. július 24.
Erős Gábort már 1703 novemberében Rákóczi híveinek sorában találjuk. 1705-ben Szatmáron töltött be funkciót, 1706 és 1709 között tiszántúli főmustramester. A bemutatott levél a Várad körül állomásozó hadak ellátása ügyében íródott a vármegyéhez.

Keczer Sándor levele, 1708. szeptember 19.
A lipóczi Keczer család Sáros megye előkelő, régi nemesi családjainak egyike. Keczer Sándor Kassa kapitulációja után csatlakozott Rákóczihoz. 1704-től különböző gazdasági pozíciókat töltött be, tevékenysége jórészt Kassához köthető. 1704-ben főcommissarius, 1705-ben a Gazdasági Tanács tanácsosa. 1706-ban a kassai pénzverő főinspectora. 1708-ban a Gazdasági Tanács eperjesi adminisztrációjának tanácsosa. 1711-ben lengyelországi emigrációba ment , de még az év augusztusában amnesztiával hazatért. Keczer Sándor 1708 őszén írt levele a hadak ellátásának ügyében intézkedik.

Eötvös Miklós levele. Szatmár, 1708. szeptember 2.
A vásárosneményi Eötvös család Bereg megyei eredetű, innen kerültek át Szatmár megyébe. A XVIII. században már mindkét megyében viseltek hivatalt. Vásárosneményi Eötvös Miklós Károlyi Sándor birtokainak paefectusa volt. Már 1703-ban ott találjuk Rákóczi táborában. 1703. október 23-án Rákóczi biztosa a bányavárosokban. 1706 nyarán, s ezt követően 1709-ig többször tiszántúli districtualis commissarius, 1708-ban vice districtualis commissarius Bereg, illetve Ung vármegyében. 1709-ben Szatmár megyei táblai assessor.
1708 őszén kelt levél a beszállásolás ügyében íródott a vármegyéhez.

Dabasi Halász Péter (1676-1741) ezereskapitány képe
A Pest megyei Dabasról származó család a XVII. század végétől főként hadi pályán szerzett érdemeket. Rákóczi szolgálatában 1704 januárjában lévai hadnagy. 1705-1706-ban százados a karabélyos regimentben, 1707-ben Palocsay György vicéje, 1710 júliusának végén vicecolonellus, 1710 november elején ezereskapitány. 1711. április 29-én felesküdött a császárra. 1711. május 1-én aláírta a szatmári békét és beállt a császári seregbe. Harcolt a török ellen, 1717-ben Belgrádnál megsebesült. 1735-ben részt vesz a Pero-felkelés leverésében.1741-ben esett el Teschen-ben.

Csery Imre(1686-1728) ezereskapitány képe
A Csery család tagjai a Hont vármegyei Alsó-és Felső-Cseri településről származtatják magukat. Csery Imre Nyitra megyében birtokos. A szabadságharc alatt 1704-ben Bercsényi nevezi ki lovas vicekapitánynak. 1705 és 1710 között Bercsényi generáladjutánsa.  

Géczy Gábor ezereskapirány
A kis-géczi és garamszegi Géczi család Nógrád megyéből származik. Rákóczi pártjára állván 1703-ban vicekapitány Bercsényi Miklós lovasezredében, 1704-ben kapitány. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét.