Főúri élet a XVI-XVII. Században - Vörös-torony

Állandó kiállítás a Vörös-toronyban
A pataki vár hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. Perényi Péter koronaőr szerezte meg a területet a mohácsi csatát követően s kezdett itt családja új birtokközpontja felépítéséhez. Az építkezések az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak. A középkori város központját és déli felét fallal és árokkal, bástyákkal erődítették. A városerődítés délkeleti sarkában 1534 és 1537 között épült az új Perényi rezidencia. Hamarosan lakószárnyak emelésébe kezdtek a Vörös-toronynak nevezett ötszintes lakótoronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A keleti palotaszárny építése 1540-ben kezdődött, s Péter fia, Perényi Gábor idején fejeződött be 1563-ban. Feliratos kőtábla örökítette meg 1541-ben a városfal elkészültét.A Vörös-torony az első emelet magasságáig máig megőrizte a XVI. századi állapotot, kőfaragványai a hazai késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai. Szintenként váltakozva hadászati és lakó funkciót töltött be a XVI-XVII. században. A pinceszint az alsó védelmi folyosóval a védelmi jellege mellett raktározásra is szolgált. Itt található a torony vízellátását biztosító 23 méter mély sziklába vájt kút is.     A kerengőfolyosóban egy, két- és háromágú lőréseket alakítottak ki. A földszintet bejárati kapu, az őrség szobái és a tágas sáfárház foglalta el. A torony bejárati kapuja mellett a reneszánsz kőkeretes ülőfülkék az őrség számára készültek.
Az első emeleten a kincstár és a levéltár, a második emeleten az ebédlőpalota és lakóterek kaptak helyet. A „Cancelláriá”-ban őrizték a Rákóczi-család birtokainak tulajdonjogát igazoló okleveleket, az ingóságok leltárait.
Az egykori kincstárban a XIX. század második felében Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát szenteltek. A Windischgraetz korbeli kápolna oltárképét Franz Eybl festette, mely 1996-os újraszentelése óta újra a régi helyén látható.
Árpád-házi Szent Erzsébet a hagyomány szerint 1207-ben Sárospatakon született. Gyermekként került Türingiába, az őrgróf feleségeként, majd özvegyeként kitűnt cselekedeteivel. Fiatalon, 1231-ben hunyt el. A szegények, betegek gyámolítójaként őrizte meg őt a történelem, s avatta szentté 1234-ben a katolikus egyház. Szentté avatása napjához kapcsolódva Pünkösdkor szentmisét tartanak a várkápolnában tiszteletére, miként november 19-én is. Erzsébet neve napjának megünneplése középkori  hagyományokra támaszkodik a városban, a Windischgraetz-család is ezen a napon nyitotta meg a várkápolnát a városiak előtt.
A Perényiek XVI. századi ebédlőpalotája - történelmi elnevezésével az Öregpalota - több szakaszos átépítése folytán nyerte el mai formáját. Késő reneszánsz kőfaragványai reprezentatív teret biztosítottak a tulajdonosok magán- és országos politikai rendezvényeihez: 1619-ben az Öregpalotában fogadta Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna, de itt volt a fiatalabb testvérek 1620-as esküvőjén is. A XVII. század második felében rövid időre Báthory Zsófia várkápolnaként használta. Az Öregpalotához keletről három helyiség, a kispaloták csatlakoznak. A legnagyobb Perényi Péter idejében kápolna volt, I. Rákóczi György reprezentatív fogadószobaként használta az akkor már csempés szobát, a Bokályos házat. Az 1640-es években nagyszabású palotaépítkezések zajlottak, a tulajdonosok az épületegyüttest fejedelmi rangjukhoz méltóan bővítették, szépítették. A fejedelmi fogadószoba, a Bokályos-ház 1642-ben készült, gránátalmás, virágos falicsempéit Törökországból hozatták. Az erdélyi udvarhátak mintájára készült udvari loggia könnyed árkádjainak megkapó látványa 1646 óta vonzza a látogató tekintetét. 1656-ban már az özvegy fejedelemasszony emeltetett egy szintet a toronyra az ágyúállások számára és fedette le vörösfenyő zsindelyes sátortetővel. Valószínű, hogy a Vörös-torony elnevezés innen, vagy vakolt falának festéséről származik.A „Főúri élet a XVI-XVII. században” című, a Vörös-toronyban rendezett kiállítás válogatás a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül. A XVI-XVII. századi  várak bútorzata egyszerű, nagyméretű darabokból állt, fő díszítő elemük a faragás volt. Az oszlopokkal tagolt kétajtós szekrények, a nagyméretű asztalok és az egyenes, magas hátú székek nem voltak kényelmesek, de évszázadokig szolgálták a család több generációját. A Vörös-toronyból kiemelt eredeti késő reneszánsz faragványok mint monumentális műtárgyak jelennek meg a Beszélő kövek kiállításon (Bretzenheim folyosó és lépcsőcsarnok), a Reneszánsz és Gótikus kőtárakban.

 

 

 

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05