Néprajzi kiállítás Sárazsadányban

A falu a hegység és a síkság találkozásánál található, szőlői Hegyalja szőlőtermő területéhez tartoznak.  A Tokaj-hegyaljai borvidék  a világ első zárt borvidéke. 2002-ben mint kultúrtáj, felkerült az  UNESCO világörökségi listájára. Három jellegzetes hegy, az abaújszántói, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település alkotja.      
A MNM Rákóczi Múzeuma Sárazsadányban létrejött egysége részben néprajzi kiállításoknak, részben ezen tárgyakhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai - hagyományt és népi értékeket megőrző - programoknak ad helyet (mesék, emlékek, halászat, kerámiák, földművelés, szőttesek, népi bútorok témaköréből).
A Bodrogköz a Tisza és a Bodrog folyók által határolt mocsaras, lápos terület. A lányok és asszonyok legfontosabb téli háziipari foglalatossága volt a fonás és a szövés. Az évszázados hagyományok szerint, öröklődött technikai ismeretekkel, a népi ízlésvilágnak megfelelő díszítőelemek felhasználásával készült szőttesek a Bodrogköz legszebb emlékei.

Az MNM Rákóczi Múzeuma több száz darabból álló keménycserép gyűjteménye tárgyait Telkibányán és Hollóházán készítették. Az első manufaktúrát Bretzenheim Ferdinánd alapította 1825-ben Telkibányán, Magyarországon először itt kezdtek porcelánt gyártani. Az első termékeket REGÉCZ jelzéssel látták el a tulajdonos „regéci” előnevéből. Az üzem 1864-ben tért át a keménycserép gyártásra.
Hollóházán 1831-ben, egy korábbi üveghuta helyén, a Károlyiak uradalmában indult meg a keménycserép készítése. A XIX. század végén az üzem fellendült, s nagyobb termelékenységével elsorvasztotta a telkibányai gyárat.  A keménycserép használati edényeket és kisebb mértékben díszműárut készítő Hollóháza termelésében 1939-ben következett be egy újabb fellendülés. 1957-ben tért át az üzem a porcelángyártásra. A telkibányai és hollóházi gyár termékei a falusi lakosság és a kispolgárság igényei szerint készültek.

Sárospatak és környéke legrégibb és legnevezetesebb ipara a fazekasság. A XVII. és XVIII. században, konyhaedényeket, a nemesség számára díszedényeket készítettek. Az 1840-es évektől a század végéig, a parasztkerámia korszak első felében élte fénykorát. Készítményeik formáját és díszítését a vásárlók, a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja parasztságának igénye és ízlése határozta meg.  Készítményeiket elsősorban a háztartásban használták, de a lakószobában és a pitvarban díszítő szerepük is volt.

Az első  üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban a regéci hegyekben, a mai Óhután. Amikor a környező erdőkből elfogyott az üvegolvasztáshoz, hamuzsírfőzéshez szükséges fa, a műhely tovább vándorolt, 1916-ig működött. A Károlyiak füzéri uradalmában legjelentősebb a hollóházi üveghuta volt, amelyben 1742-től 1830-ig főleg ablaküveget állítottak elő. Rövid ideig termelt a nagyhutai és a Vágáshuta mellett lévő prédahegyi manufaktúra.  Az ólomkarikás ablakokhoz szükséges „tányérokon” kívül kezdettől fogva nagy mennyiségű borospalackot állítottak elő, ebben tárolták a híres tokaji aszút. A szál- és fonáldíszek mellett „buborékos" és „rücskös" díszítéssel készültek az üvegtermékek.

A falu megélhetésének alapját jelentette egykor az önellátó jellegű élelemtermelés. Ennek egyik legfontosabb alapformája a szántóföldi földművelés és az állattartáshoz kapcsolódó szénamunka volt.

Sárazsadányt rendkívüli gyümölcsgazdagság jellemezte. A gyümölcsöt frissen is ették, vagy ha sok volt, piacra vitték. Nagyon elterjedt volt a gyümölcs ősi feldolgozási módja, az aszalás. Szilvát, almát és körtét aszaltak. A magvaváló szilvából lekvárt főztek. Az egészséges gyümölcs a szilvalekvárba, a rossz pálinkába ment. A kertekhez hozzátartoztak a méhesek is.

Dégh Linda 1940-es évekbeli gyűjtése alapján készült bábjáték, s a Penna Jankó játszótér  a mesék világának aranyos ködén át egy különleges világba röpíti a gyerekeket. A falu esti csöndjében egykor életre keltek a mesék. Üljünk le mi is! Hallgassuk meg a Mesék Háza, az Emlékek Háza, a Vizek Háza, a Tűz Háza és a Föld Háza igaz történeteit. Talán még a mesebeli király selyemrétjére is eljutunk...

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05