A kuruc csapatok 1703. augusztus 28-án foglalták el Sárospatakot

1703 nyarán II. Rákóczi Ferenc egyre növekvő seregének egyik egysége a Tiszán átkelve a Bodrogközön nyomult előre. Augusztus 28-án foglalták el a kuruc csapatok a pataki várat. Bevonulásukkor várkastély egy szerencsétlenség folytán kigyulladt. A tűzvész súlyosan megrongálta a belső várat, megsemmisítvén a tetőzetet, a festett famennyezetes emeleti termeket. Csupán a déli szárny földszinti és emeleti helyiségei maradtak épségben. A szabadságharc évei alatt csak részben állították helyre az épületeket, például zsindelytetővel befedték a várkastélyt. A fejedelem pataki tartózkodása során a déli szárny épségben maradt emeleti teremsorában lakhatott, a korábban ebédlőnek használt helyiségben tartotta audenciáit. II. Rákóczi Ferenc 1707-et követően gyakran megfordult Sárospatakon. Hosszabb időn át itt tartotta udvarát. Titkárának Beniczky Gáspárnak naplója és Csécsy Jánosnak, a pataki református kollégium professzorának krónikája tájékoztat minderről.Utoljára 17l0. október 5. és 18. közötti napokat töltötte itt. Innen kíséretével az ungvári várba ment, magával vitte pataki udvarának maradványait, málháit. Esterházy Antal parancsnoksága alatt hagyta Patakot. Rákóczi figyelmeztetése ellenére a kuruc csapat menekülve vonult vissza a Bodrogköz irányába, felszedve maga mögött a Bodrogon átívelő fahíd gerendázatát. 1710. november 10-én foglalták el a császári csapatok Sárospatak várát.

Tamás Edit