Elfelejtődött?! II. Rákóczi Ferenc egészen fiatalon döntött temetkezési helyéről

A Szentháromság tiszteletére alapítandó kolostor gondolata II. Rákóczi Ferenc itáliai útja után, már  Bécsbe visszatérve fogalmazódott meg. Az általa annyira tisztelt rend főnökével itt tárgyalt és két pátert kapott a sárospataki várkápolna gondozására: P. Josephet a bécsi házfőnököt és a cseh bisztricai származású P. Adalbertet, aki Rákóczinak Neuhausban tanulótársa volt. A szerzetesek 1693. március 30-án indultak útnak Bécsből és fehérvasárnap után való hétfőn érkeztek Sárospatakra, hogy megismerjék a felajánlott ingatlanokat és egyéb feltételeket.

A vár melletti kolostoruk volt az első, ahol hazánkban megtelepedtek a trinitáriusok. A rend részére kiállított, 17 pontba foglalt alapító levelet jó fél év múltán 1694. január 1-én II. Rákóczi Ferenc és nővére, Julianna Borbála állították ki. Ebben a rendre ruházták a kolostor és a templom kiépítése céljából azt a kőépületet, amelyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett. Az építkezés költségeit a két testvér azonos arányban megosztva magára vállalta.  
A szerzetesek megfelelő eltartásáról is a Rákóczi testvérek gondoskodnak alapítványuk szerint. Megállapodtak abban is, hogy II. Rákóczi Ferenc és utódai első és főpatrónusok, Julianna Borbála és utódai a kolostor örökös patrónusai.
A templom főkapujára és fejedelem magánkápolnájában csak a Rákóczi- és az Aspremont családok címerei kerülhetnek. A főoltár evangéliumi oldalán szék jár nekik s mind az a megtiszteltetés, kiváltság és szertartás, amik a patrónusokat megilleti. Magánkarzatot is kikötöttek maguk számára.
A Rákóczi-család temetkezése a nagyobbik kápolnában lesz, ide mást az ő engedélyük nélkül nem szabad temetni. A templom egyéb részeiben joguk van a szerzeteseknek másoknak sírhelyet adni. A vasárnapi konventmisét a patrónus család élő és elholt tagjaiért kell felajánlani.  
1735-ben a törökországi Rodostóban halt meg II. Rákóczi Ferenc, Isztambulban temették el. Hamvait 1906-ban hozták haza. Lehetséges temetési helyeként Kassa és Munkács mellett felmerült Sárospatak is. Az 1694-es, a trinitáriusokat Sárospatakra telepítő alapítólevélben leírt szándék azonban nem merült fel II. Rákóczi Ferenc végső nyughelyének kiválasztásakor. Kassán a Szent Erzsébet székesegyházban temették el.
Az épület - melyben II. Rákóczi Ferenc családja temetkezési helyét megnevezte 1694-ben – ma is áll, az MNM Rákóczi Múzeuma része. A borostyánnál részben befutott egykori kolostor külső megjelenése emlékeztet 400 esztendős múltjára. A méltóságteljes külső azonban titkokat is őriz, aminek feltárása nem kevés feladatot ad a mai utódoknak.
A sorozat folytatódik. Legközelebb II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon eltemetett fiáról olvashatnak.