Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Balassa János, Hont vármegye főispánja fiaként. Igazi reneszánsz személyiség, katona és költő. Művei kéziratos formában maradtak fenn. Szerelmi költészetének múzsái Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek), Dobó Krisztina, Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek) és a pontos személlyel nem azonosított Fulvia. A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen „katona verse” van, ez az „Egy katonaének”. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a „Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett” című költeményében. Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta. A „Beteg lelkeknek való füves kertecske” 1572-ben Krakkóban jelent meg nyomtatásban, melyet németből - egy lutheránus prédikátor műve – fordította Balassi. Egyetlen drámája a „Szép magyar komédia” 1589-ben íródott. A tizenöt éves háború kezdetén Balassi részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során sérült meg. Vérmérgezés következtében május 30-án hunyt el a szentkirályi katonai táborban.
„Mikoron írnának másfélezer után
hetvenhét esztendőben,
Aeneas Sylvius írásából szerzék
ez éneket versekben,
Bodrog vize mellett, Patak városában,
az úr gombos kertében.”
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Email: info@rakoczimuzeum.hu
Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány
Email: info@rakoczimuzeum.hu
Pataki Vár Alapítvány
Alapítás éve: 1991
Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05