Tudományos konferenciát rendezett a Rákóczi Múzeum

Északkeleti-Felföld: tájak, népek, tevékenységek (895-1920) címmel rendezte meg (két év kihagyás után) nyári közös konferenciáját az MNM Rákóczi Múzeuma és a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete. Az esemény társrendezői: az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, az Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége és a Bodrogközi Művelődési Egyesület. A tanácskozás az 1998-ban útjára indult „Zemplén népessége, települései” konferenciasorozat folytatásaként 2019-ben megújult „Sárospataki konferenciasorozat” ez évi rendezvénye volt. A rendezvényt a Szent Erzsébet Ház fogadta be, köszönet érte. A konferencián résztvevőket és az érdeklődőket Dr. Hörcsik Richárd képviselő úr és Dr. Tamás Edit múzeumigazgató köszöntötte.

A konferencia keretében emlékezett a múzeum egykori igazgatójára, a 100 éve született Dankó Imrére. Viga Gyula professzor emlékező szavai mellett, e napon nyílt meg a Dankó Imre Sárospataki munkásságát bemutató kamarakiállítás.

Köszöntöttük a 70 éves Viga Gyula (Pécs-Miskolc) és Hajdú Zoltán (Pécs) professzorokat. Előbbi a térség, a Bodrogköz kiváló kutatója, utóbbi a város (pontosabban a várost alkotó, Végardó) szülötte.

A konferenciasorozat hagyományosan interdiszciplinárisan közelíti meg a témát, így a Kárpátalját feldolgozó előadások a történelem, a néprajz, a földrajz tudomány köréből hangzottak el. Paládi-Kovács Attila akadémikus (Budapest), néprajztudós Kárpátalja település- és népességtörténetét vázolta fel előadásában, Rácz Lajos történész egyetemi tanár (Szeged) a kis jégkorszak mezőgazdaságra gyakorolt hatását elemezte, Frisnyák Sándor geográfus, professzor emeritus (Nyíregyháza) az Északkeleti- és Keleti-Kátpátok völgyi településeinek XVIII-XIX. századi tájhasználati modelljét mutatta be, Kókai Sándor geográfus professzor (Nyíregyháza) a városhálózatot, Suba János a Hadtörténeti Térképtár vezetője (Budapest) a Magyar Királyi Honvédég laktanyépítkezéseit, Szulovszky János a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa (Budapest) a kisipar és a kereskedelem Máramaros vármegyei helyzetét ismertette. Veresegyházi Béla Bereg vármegye XVI. századi gazdasági életét, Gulyás László Szabolcs a középkori vincellérszámadások forrásértékét, Bányászné Kristóf Andrea Ruténföld-, Tamás Edit Ung vármegye etnikai-nemzetiségi sajátosságait mutatta be, Horváth Gergely és Csüllög Gábor közös előadásából Ruténföld természet- és tájföldrajzi jellemzőit, Baráz Csaba és Kiss Gábor közös előadásából jeles kövünket, az obszidiánt ismerhettük meg. A konferenciát (a hozzászólások között) köszöntötte Kozsnyánszky János a Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége elnöke is.

A konferencia vendégek ezen a rendezvények ismerhették meg a „Történeti Földrajzi Közlemények ez évi 1-2. összevont számát” (mely azóta már elérhető a világhálón is: https://drive.google.com/drive/folders/1rn7kFuiCmwTqjfECIlwWIOOiQ_gaGXpX?usp=sharing), és a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat által kiadott „Ruszinok nyomában. Adalékok Végardó történetéből” című kiadványt is. A vendégek körében örömmel népszerűsítettük a „Felvidéki tájakon – Thomas Ender akvarelljei” című kiállításvezetőnket és anyaintézményünk „A Nemzet Múzeuma” című magazinját.

Tamás Edit beszámolója

Fotók: Vitányi Ildikó